Ebben a cikkben összefoglalom a legfontosabb tudnivalókat a többkörös hűtési és fűtési rendszerek irányítástechnikájáról. Építkezés, felújítás előtt sosem ez a legfontosabb kérdés, de sokat nyerhet vele, aki tudatosan választ megoldást már a tervezési fázisban. Szó lesz a

• a fűtési rendszerek általános felépítéséről, és leggyakoribb típusairól,
• termosztát típusokról,
• vezérlők típusairól,
• kábelezési kérdésekről,
• felülethűtési rendszerek kihívásairól és a harmatpontról,
• gépházi eszközök irányításáról
• távoli elérésről és applikációkról,

Fűtési és hűtési rendszerek felépítése

Minden rendszer felosztható egy hőtermelő és egy hőleadó részre. A hőtermelő lehet kazán vagy hőszivattyú, vagy valamilyen alternatív forrás, de az biztos, hogy valami mindig előállítja a meleg, illetve hideg vizet. Az előállított hőt melegvíz formájában csöveken keresztül juttatja el az épület többi részébe a fűtési rendszer, ahol leadja a hőt. Tipikus hőleadó eszközök:

• radiátor,
• padlófűtés,
• fal- és mennyezetfűtés, mennyezethűtés,
• fancoil
• klíma

Ezek közül igen gyakran több is előfordul egy rendszeren belül. Csupán padlófűtéssel szerelt házakban is van türölköző szárító, vagy akár utólag beszerelésre kerül egy légkondícionáló berendezés. 

A különböző hőleadók és hőtermelők összehangolt irányítása a zónavezérlők, épületautomatikai eszközök feladata, amelyek összegyűjtik a hőmérők vagy termosztátok adatait, és ez alapján elindítják a fűtést vagy a hűtést.

Termosztátok

Mielőtt rátérnék a termosztátok típusainak boncolgatásába, ejtek pár szót a termosztátok szükségességéről. Egy lakást, házat, irodáhat, apartmannt fel lehet osztani zónákra. Egy zóna tartalmazhat több helyiséget is, de mindig figyelni kell arra, hogy a zóna valamilyen módon egybefüggő legyen, azonos hőfok legyen az igény, és akkor elég erre zónára egy termosztátot elhelyezni. Így végsősoron a termosztátok fogják meghatározni, hogy mennyi fűtési zóna lesz a házban.

On-off termosztátok

A legegyszerűbb, gyakran kijelző és elem nélküli termosztátok, amelyek egy analóg módon beállított hőfok elérésekor kapcsolják a kimenetüket. Ezzel a jellel indíthatunk egy szivattyút, vagy beköthetjük közvetlenül a kazánba, de ez nyilván rendszer és eszköz függő.

Programozható termosztátok

Végső soron ezek is on-off termosztátok, de elemmel és kijelzővel ellátott készülékek, amelyek beállítási lehetőségekkel rendelkeznek. Egy menüben be lehet állítani időzítéseket, célhőmérsékleteket, stb. Gyakran előfordul, hogy a termosztát és a kapcsoló egysége vezeték nélkül kommunikál egymással, ezeket rádiós termosztátoknak hívjuk.

Wifi-s termosztátok

Nem mondanám a legpontosabb megnevezésnek, de gyakran hivatkozunk így azokra a készülékekre, amelyek WLAN hálózatra kapcsolhatók, és telefonos applikáción keresztül is programozhatók. Ezek már igen gyakran rendelkeznek elég komplex funkciókkal, viszont a kimenetük ugyan olyan, mint az on-off termosztátoknak. Ilyen termosztát például ez: link

BUS-os termosztátok

Több gyártó fejleszett már ki olyan termosztátokat, amelyek a hőmérséklet mellett páratartalmat is mérnek, és ezeket az értékeket pontosan jelzik az automatika felé. Mivel ezt már nem lehet átvinni egyetlen kapcsolt jellel, így erre buszos kommunikációt használnak a gyártók. Vannak szabványos (pl.: Modbus) busz kommunikációs protokollok, de az is népszerű megoldás, hogy egy egy gyártó saját, zárt protokollt használ az adatok átvitelére.

Ezeknek a termosztátoknak adatátvitelre alkalmas kábeleket kell előkészíteni, de vannak gyártók, akik vezeték nélküli, elemes termosztátokat is fejlesztettek. Az okosabb rendszerek akár vegyesen is képesek kezelni a vezetékes és vezeték nélküli termosztátokat. Ilyen például a Wavin Sentio vagy a TECH Controllers több terméke is.

Termosztátok elhelyezése

Termosztátok elhelyezésénél pár szempontot érdemes figyelembe venni:

• A padlótól számított 130 – 150 cm magasra érdemes felszerelni.
• Olyan helyen legyen, hogy sose kapjon közvetlen napsütést.
• Lehetőleg a ház belső falainak egyikén legyen, és ne külső falon.

Átalánosan elmondható, hogy a villanykapcsoló környékén jó helyen van, de a fenti szempontok miatt ez változhat.

Zónavezérlők és központi automatikák

On-off kimenetű termosztátokból álló többzónás rendszer esetén a jeleket egy zónavezérlő gyűjti össze. Az összegyűjtött jelek alapján nyitja vagy zárja az adott zóna köreit. Ezen kívül általában képesek szivattyú indításra, (akár késleltetéssel) illetve egy kazánindító jel küldésére.

Vannak azonban komolyabb rendszerek, amelyek ennél többre képesek. Buszon kommunikálnak a termosztátokkal (vagy vezeték nélkül), sokféle beállítással vagy akár már programozási lehetőséggel is kecsegtetnek. Erre főleg akkor van szükség, ha nem egy egyszerű radiátoros fűtésről van szó, hanem többféle hőleadóval rendelkező, esetleg több hőtermelőt tartalmazó komplexebb rendszert kell irányítani.

Kábelezési kérdések

Az elmúlt pár évtizedben elterjedtek az elemes, rádiós termosztátok, ami egy nagyon kényelmes technológia, viszont hozzászoktatta az embereket, hogy a termosztátokról elég az építkezés/felújítás legvégén gondolkozni. Olyan lakásokban, ahol mindössze egy termosztát van, ez egy valós lehetőség, de ha több zónát szeretnénk külön kezelni, akkor kényelmetlen és gazdaságtalan a rendszeres elemcsere.

Új építés esetén mindenképpen vezetékes és elem nélküli termosztátokat javaslok, sokkal kényelmesebb a használatuk. El kell ismernem azonban, hogy ez előre gondolkozást és tervezést kíván,  nem mindegy ugyanis, hogy milyen kábeleket húzunk ki egy termosztáthoz, illetve hogy csillagpontosan, vagy fűzve kerül kiépítésre. Irányítástechnikai szakember bevonásával ez előre eldönthető, és akkor a lehető legjobb megoldás születik.

Kábelezésre gondolni kell a termosztátokon túl a padlófűtési és mennyezethűtési osztó-gyűjtőkre is, illetve a további gépészeti berendezésekre is.

Ha tanácsara szorul, vagy kábelezési tervre van szüksége, forduljon hozzám bizalommal valamelyik elérhetőségemen: https://zonavezerles.hu/#kapcsolat

Felülethűtési rendszerek kihívásairól és a harmatpontról

Amióta népszerűvé vált a felülethűtés alkalamzása (mennyezethűtés, falhűtés), megjelent egy újabb kihívás is. Ha túl hideg vizet kerüngetünk a hálózatban, akkor harmatpont alá hűlhet az adott felület, és ennek következményeként kicsapódhat a levegő páratartalma. Extrém esetben a felület festését is tönkreteheti az ázás, illetve megjelenhet a penész a túlhűtött felületen. Ha melegebb vízzel hűtűnk, az megoldás lehet, de mivel a harmatpont folyamatosan változik a hőmérséklet és a relatív páratartalom függvényében, ezt olyan magasra kéne állítani, hogy nem lesz hatékony a hűtés.

Kicsapódás megelőzése keverőszeleppel

A megoldás két komponensű:

• Egyrészt folyamatosan monitoroznunk kell a harmatpontot.
• Másrészt ismernünk és szabályoznunk kell a hűtővíz hőmérsékletét.

Ha olyan automatikát választunk, ami képes erre, akkor a harmatpont függvényében szabályozhatjuk a hűtővíz hőmérsékletét, így mindig harmatpont fölötti hőmérsékletű vízzel hűthetünk. Ezt a funkciót csak a komolyabb zónavezérlők, fűtésvezérlő automatikák tudják, ezért ez egy választóvonal a vezérlő rendszerek között.

Kicsadás megelőzése tiltással

Egy másik megoldás a kicsapódással veszélyeztetett zónák tiltása. Ez a megoldás kényelmetlenebb, pontatlanabb, de olcsóbban megvalósítható adott esetben. Ebben az esetben nem számolja ki a termosztát a harmatpontot, hanem túl magas relatív páratartalom esetében nem engedi áramolni a hűtővizet az adott zónában, így megelőzi a kicsapódást. Hátránya, hogy ekkor egyáltalán nincs hűtés az adott területen.

Kicsapódás megelőzése szárítással

Népszerű megoldás a páratartalom csökkentése (szárítás), ami egyúttal csökkenti a harmatpontot is. Egyszerű megoldásnak tűnik, és az is, ha egymástól függetlenül működik a hűtésvezérlés és a szárító berendezés irányítása. Ha a két rendszert integráltan szeretnénk kezelni egy rendszerből akkor ehhez meg kell teremteni a kapcsolatot, ami szintén tervezést igényel.

Szárításra leginkább

• légkondícionálót,
• fancoil-t,
• párátlanító gépet alkalmaznak.

Hőközponti eszközök automatizálása

A gépházban kapnak helyet mindazok az eszközök, amelyek eljuttatják a meleget az épület legtávolabbi pontjába is. A hőtermelőkön kívül itt kapnak helyet a szivattyúk, zónaszelepek, puffertartályok, stb…

Ahhoz, hogy a rendszer összehangoltan működjön, megfelelő tervezés és kivitelezés szükséges, de kis odafigyeléssel nagyon sok funkció megvalósítható. Példának okáért említek párat:

• Több hőtermelő esetén ezek beléptetése,
• Használati melegvíz cirkulációs szivattyújának vezérlése,
• Puffertartály hőmérsékletének figyelése, esetleg szabályozása.
• Szellőzőgép integrációja

Természetesen minden rendszer más és más, jöhetnek olyan igények, amikre nincsenek kész megoldások. Ilyen szempontból érdemesebb olyan vezérlőt választani, amiben van egy bizonyos mértékű rugalmasság.

Távoli elérés és extrák

Méltán tettek nagy népszerűségre a WIFI-s termosztátok. Ezek telefonos applikáció segítségével akkor is állíthatók, ha nem vagyunk otthon. Ennél komolyabb már az, amikor egy komplett fűtésvezérlőt tudunk programozni, felügyelni távolról. Szervizhozzáférés adható szakembereknek, ha finomhangolásra szorul a rendszer, vagy ha valamit ellenőrizni kell.

További előnyt jelenthetnek az olyan okosfunkciók, mint az árnyékolásvezérlés vagy a világításvezérlés. Az árnyékolásvezérlés hatása a fűtési és hűtés költségekre igen jelentős is lehet, ezért érdemes megfontolni annak összehangolását a fűtésvezérléssel.

Amennyiben szüksége van tervezésre, kivitelezésre, forduljon hozzám bizalommal!

Fűtésvezérlés – takarékos fűtés